Gfyuki

Heller Ágnes
Az Ünnepi Könyvhéten, 2015
Született	Heller Ágnes 1929. május 12. (89 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Hermann István Fehér Ferenc
Foglalkozása	filozófus egyetemi tanár MTA-tag
Munkáltató	The New School
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései	Széchenyi-díj doctor honoris causa of the University of Innsbruck Hannah Arendt-díj (1995) Goethe-érem (2010) Concordia Prize (2012) Manès Sperber-díj (2017)[1]
MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Heller Ágnes témájú médiaállományokat.

Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. –) Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fehér Ferenc filozófus özvegye. Első férje Hermann István volt. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései. A Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége. 1986-tól 25 éven át tanított New Yorkban a New School for Social Research egyetemen.^[2]

Élete

Gyermekkora

Zsidó származású polgári családban született. Nagynénje Meller Rózsi.^[3] A szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, 15 éves korában kezdődtek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette; az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A háború befejeződése után Budapesten ugyan visszakapták Falk Miksa utcai lakásukat, de éhezésben és nyomorban éltek édesanyjával^[4]

Az éhezés elől édesanyja beadta a szegedi zsidó árvaházba, s ott ismerkedett meg a cionista mozgalom képviselőivel.^[5]

Cionista korszaka és párttagsága

A cionista mozgalomban aktív szerepet töltött be, több cionista táborban volt és cionista tüntetéseken vett részt. Gondolkodott azon, hogy kivándorol Izraelbe, de ettől elállt. Harcolt az ellen a nézet ellen, hogy a „kommunisták a cionizmust nacionalista ideológiának tekintették.” Önéletírása szerint, melyet Kőbányai János a Múlt és Jövő folyóirat szerkesztője riportkönyvben dolgozott fel – A bicikliző majom – két évig volt a cionista világmozgalom tagja.

A cionizmussal való szakítása jeléül is 1948-ban férjével, Hermann Istvánnal együtt belépett a kommunista pártba.^[6]

Vallással összefüggő nézete a holokausztról

Interjúregényéből, A bicikliző majomból idézi Kőbányai János a következő filozófiai gondolatokat:

„Istent a másik oldalról sem lehet belekeverni a holocaust magyarázatába vagy értelmezésébe. Ha belekeverem: úgy kell gondolnom, hogy a holocaust Isten büntetése volt a bűneinkért. Megváltás az asszimilációtól. Ha nincs holocaust, a zsidóság eltűnik. De Isten meg akarta menteni a zsidóságot, nem elveszejteni. Azzal, hogy ránk küldte Adolf Hitlert, menekült meg a zsidóság. Ettől nem asszimilálódott egészen. Ez istenkáromlás. Amit nem lehet megmagyarázni, arról legjobb, ha hallgat az ember.”^[7]

Tudományos tevékenysége

Felsőfokú tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen magyar–filozófia szakon 1947-től 1951-ig. 1951-ben nyert magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet.

A Budapesti Iskola^[8] megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben megszerezte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult.

Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állását még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre (1994–) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor megválasztották az MTA levelező- (1990), majd rendes (1995) tagjának. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője napjainkban is. 2010-től professor emeritaként ismét tanít az ELTE Esztétika Tanszékén.

Vitatott kérdések

• Az 1957-ben megjelent, Az erkölcsi normák felbomlása – Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában című tanulmányában megbélyegezte Kosztolányi Dezső munkásságát, kimutatta benne a dekadens polgári erkölcs megnyilvánulási formáit. A hanyatló erkölcsű, dekadens, nihilista polgári osztály írójának nevezi.^[9][10] Könyvével sokat ártott Kosztolányi megítélésének. Heller azonban ma már nem vállalja a Kádár-korszak hajnalán született művét.^[11]
  


• 
  Ungvári Tamás szerint Heller Ágnes korábbi marxista ideológiájától és politikai állásfoglalásaitól hiába próbál szabadulni, az akkori és a mai kor szellemében újra kiadni korábbi művét (kigyomlálva a Marx-idézeteket), nincs két Heller. Az akkori nemzedék arroganciájának példájaként feleleveníti, hogy mindenhez értett: Arisztotelésszel és klasszika-filológia kérdésekről úgy írt, hogy nem is tudott görögül. Emiatt még az Akadémia is bírálta.^[12]
  


• 2011 elején a Magyar Nemzet cikksorozatban foglalkozott egy korábbi, Heller témavezetésével az NKTH-hoz 57 millió forint értékben beadott pályázattal, Heller Ágnes azonban visszautasította a szerinte politikai vádakat.^[13] A Magyar Filozófiai Társaság elnöksége állásfoglalásban tiltakozott a filozófusok meghurcolása ellen,^[14] és több konzervatív tudós is megszólalt a szóban forgó filozófusok védelmében.^[15] Az ügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján nyomozás zajlott.^{[16][17][18][19][20]} A nyomozást bűncselekmény hiányában 2012 májusában megszüntették.^[21][22][23]
  


• 2011 márciusában rövid előadást tartott a Európai Parlamentben. Az előadás egy momentuma (Heller Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő felvetésére kijelentette,^[24] hogy 2006 októberében „no one was shot, no one was tortured” – „senkit sem lőttek le, senkit sem kínoztak meg” vagy „senkit sem lőttek meg, senkit sem kínoztak meg”) a kétértelműsége miatt újabb felháborodást keltett a magyarországi közvéleményben.^[25][26][27]
  


• A Hankiss Ágnes által a Magyar Országos Levéltárban felfedezett és közzétett levélben, amit Heller a Magyar Szocialista Munkáspártnak írt 1959-ben, elítélte az 1956-os „ellenforradalmat”, és helyeselte annak leverését.^[28] Heller nem tagadta, hogy sor került a levél megírására, azonban kijelentette, hogy legnagyobb részét az azóta már elhunyt első férje, Hermann István hamisította meg.^[29]
  


• 2011-ben Sánta Kutya díjban részesült.


• 2017-ben azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor leváltása érdekében a Jobbikkal is össze kell fognia a baloldali pártoknak. Heller meglátása szerint csak így váltható le a kormány.^[30]
  

Művei (válogatás)

Művei Magyarországon

• Az erkölcsi normák felbomlása – Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában (Budapest, 1957)


• 
  A morál szociológiája vagy A szociológia morálja; Gondolat, Bp., 1964


• Az aristotelési etika és az antik ethos (Budapest, Akadémia Kiadó, 1966)


• 
  Társadalmi szerep és előítélet. Két tanulmány a mindennapi élet köréből; Akadémiai, Bp., 1966 (Szociológiai tanulmányok)
  


• A reneszánsz ember. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967)


• 
  Érték és történelem. Tanulmányok; Magvető, Bp., 1969 (Elvek és utak)
  


• 
  A mindennapi élet; Akadémiai, Bp., 1970


• 
  A szándéktól a következményig. Előadások az általános etikáról; Magvető, Bp., 1970 (Elvek és utak)
  


• Portrévázlatok az etika történetéből (Budapest, Gondolat Kiadó, 1976)


• Az ösztönök. Az érzelmek elmélete (Budapest, Gondolat Kiadó, 1978)


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Egy forradalom üzenete. Magyarország, 1956 (Hungary 1956 revisited); szerk., jegyz. Kovács Lajos Péter, angolból ford. Nóvé Béla; Kossuth, Bp., 1989


• 
  Az igazságosságon túl; angolból ford. Berényi Gábor; Gondolat, Bp., 1990


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Jalta után. Kelet-Európa hosszú forradalma Jalta ellen; angolból ford. Botos Attila, K. Vladár Edit, Nové Béla; Kossuth, Bp., 1990


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Diktatúra a szükségletek felett (Dictatorship over needs); angolból ford. Mezei György; Cserépfalvi, Bp., 1991 (Kontextus könyvek)
  


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Kelet-Európa "dicsőséges forradalmai"; T-Twins, Bp., 1992


• 
  Szilveszteri szimpózium; T-Twins, Bp., 1992


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: A modernitás ingája; T-Twins, Bp., 1993


• 
  Nietzsche és a Parsifal. Prolegomena egy személyiségetikához; ford. Módos Magdolna; Századvég–Gond, Bp., 1994 (Horror metaphysicae)
  


• 
  Általános etika (General ethics); angolból ford. Berényi Gábor; Cserépfalvi, Bp., 1994


• 
  Általános etika (General ethics); 2. jav. kiad.; angolból ford. Berényi Gábor; Cserépfalvi, Bp., 1994


• 
  Leibniz egzisztenciális metafizikája; angolból ford. Vándor Judit; Kossuth, Bp., 1995


• 
  A szégyen hatalma. Két tanulmány / Mindennapi élet és racionalitás; ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 1996 (Horror metaphysicae)
  


• 
  Morálfilozófia (A philosophy of morals); angolból ford. Berényi Gábor; Cserépfalvi, Bp., 1996


• 
  Az idegen; Múlt és Jövő, New York–Bp.–Jeruzsálem, 1997


• 
  Életképes-e a modernitás? (Can modernity survive?); bőv. kiad.; angolból ford. Barabás András et al.; Latin Betűk, Debrecen, 1997


• Heller Ágnes–Kőbányai János: Bicikliző majom; Múlt és Jövő, Bp., 1998


• 
  A szép fogalma; ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 1998 (Horror metaphysicae)
  


• 
  Költészet és gondolkodás; Múlt és Jövő, Bp., 1998


• 
  Hagyomány és freudizmus; szerk. Heller Ágnes; Új Világ, Bp., 1998 (Európai füzetek)
  


• 
  Személyiségetika (An ethics of personality); angolból ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 1999


• 
  A zsidó Jézus feltámadása; Múlt és Jövő, Bp., 2000


• 
  Kizökkent idő. Shakespeare, a történelemfilozófus, 1-2.; ford. Módos Magdolna; Osiris, Bp., 2000 (Horror metaphysicae)
  


• 
  A történelem elmélete (The theory of history); angolból ford. Tarnay László; Múlt és Jövő, Bp., 2001


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Marx és a modernitás; ford. Ábrahám Zoltán et al.; Argumentum–Lukács Archívum, Bp., 2002 (Alternatívák)
  


• 
  Auschwitz és Gulág; Múlt és Jövő, Bp., 2002


• 
  Filozófiai labdajátékok; Gond-Cura Alapítvány–Palatinus, Bp., 2003 (Gutenberg tér)
  


• 
  Pikareszk Auschwitz árnyékában. Négy tanulmány; Múlt és Jövő, Bp., 2003


• 
  A "zsidókérdés" megoldhatatlansága. Mért születtem hébernek, mért nem inkább négernek?; Múlt és Jövő, Bp., 2004


• 
  Megtestesülés. Filozófiai esszék; Csokonai, Debrecen, 2005 (Alföld könyvek)
  


• 
  Ímhol vagyok. A Genezis könyvének filozófiai értelmezései; rajz. Ámos Imre; Múlt és Jövő, Bp., 2006


• 
  Trauma; Múlt és Jövő, Bp., 2006


• 
  A halhatatlan komédia. A komikum a művészetben, az irodalomban és az életben; ford. Módos Magdolna; Gond-Cura Alapítvány, Bp., 2007 (Gutenberg tér)
  


• 
  Sámson. Erósz és Thanatosz a Bírák könyvében; Múlt és Jövő, Bp., 2007


• 
  Visszatükrözés nélkül. Tanulmányok Lukács György, Az esztétikum sajátossága művéről; szerk. Boros János, Heller Ágnes; Brambauer, Pécs, 2007 (Lukács György újraértelmezése)
  


• 
  New York-nosztalgia; Jelenkor, Pécs, 2008


• 
  Negatív küldetés. Esszék Vajda Mihály filozófiájáról; szerk. Boros János, Heller Ágnes; Brambauer, Pécs, 2008 + DVD (Kortárs magyar filozófusok)
  


• 
  Kertész Imre. Négy töredék; Múlt és Jövő, Bp., 2009


• 
  Az érzelmek elmélete; 2. jav. kiad.; Jószöveg Műhely, Bp., 2009


• 
  Filozófiám története; Múlt és Jövő, Bp., 2009


• 
  Kertész Imre. Négy töredék; Múlt és Jövő, Bp., 2009


• 
  A mai történelmi regény; Múlt és Jövő, Bp., 2010


• 
  Az álom filozófiája; Múlt és Jövő, Bp., 2011


• 
  Olvasónapló, 2012-2013; Múlt és Jövő, Bp., 2013


• 
  Olvasónapló, 2013-2014; Múlt és Jövő, Bp., 2014


• 
  Az önéletrajzi emlékezés filozófiája; Múlt és Jövő, Bp., 2015


• 
  Olvasónapló, 2014-2015; Múlt és Jövő, Bp., 2015


• 
  Olvasónapló, 2015-2016; Múlt és Jövő, Bp., 2016


• 
  A filozófia rövid története gólyáknak; Múlt és Jövő, Bp., 2016–


• 
  Olvasónapló, 2015-2017; Múlt és Jövő, Bp., 2017


• 
  Olvasónapló, 2017-2018; Múlt és Jövő, Bp., 2018


• 
  Művei és fordításai az OSZK adatbázisában.^{[halott link]}
  

Művei külföldön

• 
  Alltag und Geschichte. Zur sozialistischen Gesellschaftslehre; Luchterhand, Neuwied–Berlin, 1970


• 
  Historia y vida cotidiana. Aportacion a la sociologia socialista; spanyolra ford. Manuel Sacristán; Grijalbo, Barcelona–Mexico, 1972 (Nueve norte)
  


• 
  Hipótesis para una teoria marxista de los valores; spanyolra ford. Manuel Sacristán; Grijalbo, Barcelona, 1974 (Hipótesis)
  


• 
  Hypothese über eine marxistische Theorie der Werte; Suhrkamp, Frankfurt, 1972 (Edition Suhrkamp)
  


• 
  Per una teoria marxista del valore (A szándéktól a következményig); olaszra ford. Giovanni Dozzi, Elsa Fubini; Riuniti, Roma, 1974 (Nuova biblioteca di cultura)
  


• 
  Sociologia della vita quotidiana (A mindennapi élet); olaszra ford. Alberto Scarponi, előszó Lukács György; Riuniti, Roma, 1975 (Nuova biblioteca di cultura)
  


• 
  Kojin to kyodotai (Individuum und Gemeinschaft); japánra ford. Komino Toshitsuke, Yoshimoto Tsutomu; Hosei Dajgaku Shuppankyoku, Tokyo, 1976


• 
  The theory of need in Marx; Allison and Busby, London, 1976 (Motive)
  


• 
  La teoria dei bisogni in Marx; olaszra ford. Annamaria Morazzoni, előszó Pier Aldo Rovatti; 4. kiad.; Feltrinelli, Milano, 1977 (Il fatti e le idee, saggi e biografie Filosofia)
  


• 
  Theorie der Bedürfnisse bei Marx; előszó Pier Aldo Rovatti, németre ford. Helmut Drüke; Studium der Arbeiterbewegung, Westberlin, 1976


• 
  L'uomo del Rinascimento (A reneszánsz ember); olaszra ford. Marinella D'Alessandro; La Nuova Italia, Firenze, 1977 (Il pensiero storico)
  


• 
  Instinkt, Aggression, Charakter. Einleitung zu einer marxistischen Sozialanthropologie; VSA, Hamburg–Westberlin, 1977


• 
  Sociologia de la vida cotidiana (A mindennapi élet); spanyolra ford. José-Francisco Ivars, Enric Pérez Nadal; Peninsula, Barcelona, 1977 (Historia, sciencia, sociedad)
  


• 
  Renaisance man; angolra ford. Richard E. Allen; Routledge and Kegan Paul, London–Henley–Boston, 1978


• 
  Svakodnevni život (A mindennapi élet); szerbre ford. Olga Kostreševic; Nolit, Beograd, 1978 (Starni autori)
  


• 
  La théorie des besoins chez Marx; franciára ford. Martine Morales, előszó Jean-Michel Palmier; Union Générale d'Éditions, Paris, 1978 (10-18)
  


• 
  Philosophie des linken Radikalismus. Ein Bekenntnis zur Philosophie; VSA, Hamburg, 1978


• 
  Das Alltagsleben. Versuch einer Erklärung der individuellen Reproduktion (A mindennapi élet); németre ford. Peter Kain; Suhrkamp, Frankfurt, 1978 (Edition Suhrkamp)
  


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Le forme dell'uguaglianza. Contro l'ideologia borghese della società; olaszra ford. Laura Boella; Aut Aut, Milano, 1978


• 
  Teorien om de menneskelige behov hos Marx; dánra ford. Efterskrift Hans-Jörgen Schanz, Hans Jörgen Thomsen; Modtryk, Aarhus, 1978


• 
  Istinto e aggressivita. Introduzione a un'antropologia sociale marxista; olaszra ford. Laura Boella, Guido Neri, előszó Pier Aldo Rovatti; Feltrinelli, Milano, 1978 (I fatti e le idee, saggi e biografie Filosofia)
  


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Diktatur über die Bedürfnisse. Sozialistische Kritik osteuropäischer Gesellschaftsformationen; VSA, Hamburg, 1979


• 
  Pour une philosophie radicale; franciára ford. Suzanne Blanot; Le Sycomore, Paris, 1979 (Arguments critiques)
  


• 
  A theory of feelings; angolra ford. Mario D. Fenyő; Van Gorcum, Assen, 1979 (Dialectic and society)
  


• 
  On instincts; angolra ford. Mario Fenyő; Van Gorcum, Assen, 1979 (Dialectic and society)
  


• 
  Per cambiare la vita; Riuniti, Roma, 1980 (Interventi)
  


• 
  Instinte, agresividad y caracter. Introducción a una antropologia social marxista; spanyolra ford. José-Francisco Ivars, Carlos Moya; Peninsula, Barcelona, 1980 (Historia, ciencia, sociedad)
  


• 
  Theorie der Gefühle (Az érzelmek elmélete); VSA, Hamburg, 1980


• 
  Il simposio di San Silvestro. Il principio d'amore. Sylvester simposium; olaszra ford. Claudio Tommasi; Cappelli, Bologna, 1981 (Indiscipline)
  


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Marxisme et démocratie. Au-dela du "socialisme réel"; franciára ford. Anna Libera, előszó Michael Löwy; Maspero, Paris, 1981 (Petite collection Maspero)
  


• 
  Das Leben ändern. Radikale Bedürfnisse, Frauen und Utopie. Geschpräche mit Ferdinando Adornato; németre ford. Frank Thomas Gatter; VSA, Hamburg, 1981


• 
  Vrednosti i potrebe; szerbre ford. Olga Kostrešević, előszó Zdravko Kučinar; Nolit, Beograd, 1981 (Filozofska biblioteka)
  


• 
  Teoria della storia; Riuniti, Roma, 1982 (Nuova biblioteca di cultura)
  


• 
  A theory of history; Routledge and Kegan Paul, London–Boston–Henley, 1982


• 
  Der Mensch der Renaissance; németre ford. Hans-Henning Paetzke; Hohenheim, Köln–Maschke–Lövenich, 1982


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Ungarn '56. Geschichte einer antistalinischen Revolution; németre ford. Frank Thomas Gatter; VSA, Hamburg, 1982


• 
  Teoria de los sentimientos; spanyolra ford. Francisco Cusó; 2. kiad.; Fontamara, Barcelona, 1982 (Colección logos)
  


• 
  Marukusu no yokkyu riron; japánra ford. Rachi Chikara, Omi Shunsuke; Hosei Daigaku Shuppan Kyoku, Tokyo, 1982 (Uniberushitasu)
  


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Dictatorship over needs; Blackwell, Oxford, 1983


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Hungary 1956 revisited he message of a revolution – a quarter of a century after; Allen and Unwin, London, 1983


• 
  Aristóteles y el mundo antiguo; spanyolra ford. José-Francisco Yvars, Antonio-Prometeo Moya; Peninsula, Barcelona, 1983 (Historia, ciencia, sociedad)
  


• 
  Lukács revalued; szerk. Heller Ágnes; Blackwell, Oxford, 1983


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Der sowjetische Weg. Bedürfnisdiktatur und entfremdeter Alltag; németre ford. Frank Thomas Gatter; VSA, Hamburg, 1983


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Osteuropa unter dem Schatten eines neuen Rapallo; Weltwirtschaft, Kiel, 1984


• 
  Teorija istorije; szerbre ford. Zora Minderović; Rad, Beograd, 1984 (Edicija Pečat)
  


• 
  Everyday life; angolra ford. G. L. Campbell; Routledge and Kegan Paul, London, 1984


• 
  A radical philosophy; angolra ford. James Wickham; Blackwell, Oxford, 1984


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Sobre el pacifismo; spanyolra ford. Juan C. Navascués Howard; Iglesias, Madrid, 1985


• 
  The power of shame. A rational perspective; Routledge and Kegan Paul, London, 1985


• 
  Filozofija levog radikalizma; szerbre ford. Zoran Djindjić; Mladost, Beograd, 1985 (Mala edicija ideja)
  


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Anatomia de la izquierda occidental; spanyolra ford. Marco-Aurelio Galmarini; Peninsula, Barcelona, 1985 (Historia, ciencia, sociedad)
  


• 
  Teoria de la historia; spanyolra ford. Javier Honorato; 2. kiad.; Fontamara, Barcelona 1985 (Libro historia)


• 
  Historia y vida cotidiana. Aportación a la sociologia socialista; spanyolra ford. Manuel Sacristán; Grijalbo, México–Barcelona–Buenos Aires, 1985 (Colección enlace)
  


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Doomsday or deterrence? On the antinuclear issue; Sharpe, Armonk–London, 1986


• 
  Dijalog o ljubavi. Novogodisnji simpozion (Szilveszteri symposion); szerbre ford., előszó Sava Babić; Književna zajednica Novog Sada, Novi Sad, 1986 (Biblioteka Anthropos)
  


• 
  Reconstructing aesthetics. Writings of the Budapest School; szerk. Heller Ágnes, Fehér Ferenc; Blackwell, Oxford, 1986


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Die Linke im Osten – die Linke im Westen. Ein Beitrag zur Morphologie einer problematischen Beziehung; Project, München, 1986 (Krisen in den Systemen sowjetischen Typs. Forschungsprojekt. Studie)
  


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Diktatura nad potrebama Djerdj Markus; szerbre ford. Ivan Vejvoda, előszó Jovan Teokarević; Rad, Beograd, 1986 (Pečat)
  


• 
  Beyond justice; Blackwell, Oxford, 1987


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Eastern left, Western left. Totalitarianism, freedom and democracy; Polity, Cambridge, 1987


• 
  General ethics; Blackwell, Oxford–New York, 1988


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: The postmodern political condition; Polity, Cambridge, 1988


• 
  A philosophy of morals. Oxford – Boston, 1990


• 
  Más allá de la justicia. Madrid, 1990


• 
  Can modernity survive?; University of California Press, Berkeley–Los Angeles, 1990


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: From Yalta to glasnost. The dismantling of Stalin's empire; Blackwell, Oxford, 1990


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: The grandeur and twilight of radical universalism; Transaction, New Brunswick–London, 1991


• 
  La condizione politica postmoderna. Genova, 1992


• 
  A philosophy of history in fragments; Blackwell, Oxford–Cambridge, 1993


• 
  Etica generale. Bologna, 1994


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Biopolitics; Avebury, Aldershot, 1994 (Public policy and social welfare)
  


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Biopolitik; németre ford. Felix Ensslin; Campus, Frankfurt–New York, 1995 (Wohlfahrtspolitik und Sozialforschung)
  


• Fehér Ferenc–Heller Ágnes: Dogu Avrupa devrimleri. Totaliter toplumlardan sivil toplumlara...; törökre ford. Tarik Demirkan; YKY, Istanbul, 1995 (Cogito)
  


• 
  Ist die Moderne lebensfähig?; németre ford. Felix Ensslin; Campus, Frankfurt–New York, 1995 (Wohlfahrtspolitik und Sozialforschung)
  


• 
  A theory of modernity; Blackwell, Malden–Oxford 1999


• Heller Ágnes–Kőbányai János: Der Affe auf dem Fahrrad (Bicikliző majom); németre ford. Christian Polzin, Irene Rübberdt; Philo, Berlin–Wien, 1999


• 
  The time is out of joint. Shakespeare as philosopher of history; Rowman & Littlefield, Lanham, 2002


• Kőbányai János: Ágnes Heller. Het levensverhaal van de Hongaars-joodse filosofe (Bicikliző majom); hollandra ford., jegyz. Henry Kammer; Boom, Amsterdam, 2002


• 
  Immortal comedy. The comic phenomenon in art, literature, and life; Lexington Books, Lanham, 2005 (Lexington books)
  


• 
  Fiorul evocării unor lumi ucise. Scriitori evrei moderni despre destinul evreilor din Europa centrală; románra ford. Galambos Éva, Eva Ţuţui; Hasefer, Bucureşti, 2006


• 
  Wykłady i seminarium lubelskie; UMCS, Lublin, 2006


• 
  La resurrección del Jesús judío; spanyolra ford. Cserháti Éva; Herder, Barcelona, 2007


• 
  Aesthetics and modernity. Essays by Agnes Heller; szerk. John Rundell; Lexington Books–Rowman & Littlefield, Lanham, 2011 (Lexington books)
  


• 
  A short history of my philosophy; Lexington Books, Lanham, 2011

Megjelent beszélgetései

• Heller Ágnes és Jutta Hausmann disputája a Genezisről - * Asztali beszélgetések...1 - Öt párbeszéd szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008


• Csepregi András, Fabiny Tamás, Heller Ágnes és Jókai Anna disputája a Honnan jövünk, kik vagyunk, hová megyünk kérdéséről - * Asztali beszélgetések...2 - A csendesség felé szerk.: Galambos Ádám, Budapest: Luther Kiadó, 2008


• Rózsa Erzsébet: Se félelem, se keserűség. Beszélgetések Heller Ágnessel; Jelenkor, Pécs, 2009


• 
  Krízis & katarzis. Beszélgetések. Bagdy Emőke, Bihari Mihály, Bod Péter Ákos, Heller Ágnes, Illéssy János, Kéri László, Korzenszky Richárd, Lévay Miklós, Oberfrank Ferenc; riporter Erdélyi András; Harmat, Bp., 2009

Tudományos tisztségei

• 
  Magyar Filozófiai Szemle (Budapest) szerkesztője (1956)


• 
  Thani Eleven (Melbourne), szerk. bizottsági tag


• A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának és a Filozófiai és Történettudományok Osztálya Filozófiai Bizottságának tagja

Társasági tagság (válogatás)

• Collège International de Philosophie (Párizs)


• International Society of the Sociology of Knowledge


• Société Européenne de Culture (Velence)


• Magyar Filozófiai Társaság

Kitüntetései (válogatás)

• Lessing-díj, Hamburg (1981)


• Kitűnő oktató (1990)


• Hannah Arendt professor of Philosophy, Bréma, (1995)


• 
  Széchenyi-díj (1995) – Tudományos munkássága elismeréseként


• Díszdoktor, Melbourne, (1996)


• Díszdoktor, Buenos Aires, (1997)


• 
  A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004)


• Európai Parlament Olasz Szekciója kitüntetése (2004)


• Firenze város kitüntetése (2004)


• Pro Scientia aranyérem (2005)


• 
  Sonning-díj (2006)


• Hermann Cohen-díj (2007)


• Víg Monika-díj (2007)


• Mazsike Várhegyi György-díj (2007)


• 
  Budapest díszpolgára (2008)


• Goethe-érem (2010)


• MSZP Közéleti díj (2011)


• Concordia-díj, Bécs (2012)


• 
  Carl von Ossietzky-díj (2012)


• Díszdoktor, Innsbruck, (2015)


• Manès Sperber-díj (2018)^[31]
  

Jegyzetek

Források

• Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Heller Ágnes lásd 131. p. ISBN 963-482-037-9
  


• Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza. 1. köt. Főszerk. Hermann Péter. Budapest, Greger–Biográf, 1999. Heller Ágnes lásd 676. p.


• Giampiero Stabile: Soggetti e bisogni. Saggi su Ágnes Heller e la teoria dei bisogni; La Nuova Italia, Firenze, 1979 (Quaderni aut aut)
  


• Reiner Ruffing: Agnes Heller. Pluralität und Moral; Leske + Budrich, Opladen, 1992


• Rózsa Erzsébet: Heller Ágnes, a fronézis filozófusa; Osiris, Bp., 1997 (Horror metaphysicae)
  


• 
  Diotíma. Heller Ágnes 70. születésnapjára; szerk. Kardos András, Radnóti Sándor, Vajda Mihály; Osiris–Gond, Bp., 1999


• 
  Agnes Heller and the Budapest School. A bibliography; comp. Joan Nordquist; Reference and Research Services, Santa Cruz, 2000 (Social theory: a bibliographic series, 59.)


• John Grumley: Agnes Heller, a moralist in the vortex of history; Pluto Press, London–Ann Arbor, 2005


• 
  Ethics and heritage. Essays on the philosophy of Ágnes Heller; szerk. Boros János, Vajda Mihály; Brambauer, Pécs, 2007 (Kortárs magyar filozófusok)
  


• 
  Engaging Agnes Heller. A critical companion; szerk. Katie Terezakis; Lexington Books, Lanham MD, 2009 (Lexington books)
  

További információk

• Heller Ágnes a New York-i magyar kulturális évad testületében, 2007


• Heller Ágnes önéletrajza


• Heller Ágnes a Mindentudás Egyetemén


• Heller Ágnes: 1968


• Riport-műsor


• Heller Ágnes: Elmélkedés a hiszékenységről, 1997.


• Heller Ágnes a MAZSIKE (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület) honlapján


• 
  Heller Ágnes: Kertész Imre: Négy töredék^{[halott link]}
  


• Szarvas István: A filozófia (bölcsesség szeretete) nagyasszonya - Hetedhéthatár


• ATV Az Egyenes beszéd vendége: Heller Ágnes videó


• Mi az a Sánta Kutya-díj?


• MTV Záróra 2008. május 20.


• Eszes - Tőzsér: Álomvilág. Heller Ágnes Az álom filozófiája című könyvének bírálata a BUKSZ-ban (17-23. o.)

Kapcsolódó szócikkek